Az 1956-os forradalomra kötelességünk emlékezni, az akkori események az összefogás és a szabadság eszméjét hordozzák magukban. Hatvanban rendhagyó megemlékezést tartottak.

Az Újhatvant Óhatvannal összekötő híd építési munkálatai miatt az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alakalmából szerevezett megemlékezés helyszínéül idén a Nagy Endre Rendezvényterem szolgált.

Horváth Richárd polgármester beszédében rámutatott, hogy az 1956-os forradalom évfordulóját immáron 25 éve együtt ünnepli Magyarország, október 23-a a törvény szerint ünnepnap. Hozzátette: nemzeti ünnepet nem lehet hatóságilag elrendelni, nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet a szívébe fogad, amely része a nemzet emlékezetének, amelynek eseményei immár változhatatlanul rögzültek egy mítosszá vált történetben, s így lettek részei a nemzet önazonosságának. Kiemelte: az 56-os eseményekről való megemlékezés mára ilyen ünnepnappá vált.

-A mai országos megemlékezések is az összefogás és a szabadság jegyében zajlanak, mert egyre többen gondoljuk közös akarattal, hogy együtt van a nemzet, együtt van az ország. Ez pedig erőt ad nekünk, és tekintélyt parancsol másokkal szemben. Azokkal szemben, akik még most is úgy gondolják, hogy Magyarországnak az ő általuk megírt illemkódex szerint kellene viselkednie, az ő általuk kijelölt gazdaságpolitikai utat kellene követnie. Nehezen tudják elfogadni, hogy Magyarország önálló sajátosan magyar utat követ mind a gazdaságpolitika, mind a nemzetpolitika tekintetében egyaránt. Magyarország nem kívánja nemzeti öntudatát a globalizmus olvasztótégelyében feláldozni, mert büszke ezer esztendős keresztény történelmi múltjára, és büszke kulturális örökségére, határokon átívelő nemzetegyesítő kormányzati politikájára Ebben pedig 1956. október 23-a a kezdet és ez az út vezetett – ha olykor még a föld alatt is - máig és csak ez az út mutathat egy olyan jövő felé, amelyet 1956 forradalom és szabadságharcának hősei akkor megálmodtak maguknak, és amelynek igazságát mi valóra válthattunk.Mert 1956 az út és az igazság. Az összefogás és a szabadság.- fogalmazott.

Szabó Zsolt államtitkár beszédében leszögezte, hogy nem feledhetjük 1956-ot, sem az előzményeit sem a következményeit.

-A mi felelősségünk, hogy minden új generációban tudatosuljon, hogy ami ’56 őszén hazánkban történt, már örökre nemzeti önbecsülésünk része lesz: amint 1848 úgy 1956 is megmutatta, a legreménytelenebb helyzetekben is le lehet gyűrni a beletörődést, a csüggedést, a kishitűséget és a fásultságot. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor az előző évtized végén történt mulasztások, és esetenként elkövetett bűnök, valamint a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok a szakadék szélére sodorták az országot. Ebből a helyzetből rövid 4 esztendő alatt mára már az unió által is elismert növekedési pályán álló, stabil, kiszámítható, átlátható fizetési mérleggel bíró, nemzetgazdaság épült fel-fogalmazott Szabó Zsolt.

A megemlékezésen a Turay Ida Színház művészeinek tolmácsolásában láthatta a közönség Topolcsányi Laura: Embernek maradni című zenés táncjátékát.

JM - hatvanonline.hu